jó újra itthon. a megszokott környezetben gyógyulgatni (már amennyire meg lehet szokni egy lakást 2 hét alatt).. a lényeg, hogy jobb itt, mint ott. nagyonnagyon rossz volt. és sztem igenis tökös csaj voltam. persze nem mondom azt, hogy egy-egy mozdulatnál nem csordult ki a könnyem, vagy nem mondtam egy halk 'aú't.. de igenis helytálltam. amikor törték a csonjaim, szedték ki darabokban, amikor szívták le a trutyit, amikor nem kaptam levegőt. és most is. próbálj meg orrodban vattával nem tüsszenteni. ez milyen szemétség már.. :) ez egy tipikus vattafakk eset :D
de mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs a kedvesem, aki ha tudott 2szer is bejött egy nap, kaját főzött, és most is ápolgat. (szerintem még azt is bevállalta volna, hogy ezt megírja helyettem ;>)
szóval köszi béjb :*