tegnap eljött hozzám az irodába Tomi, mert hamarabb végzett. aztán fagyiztunk és kiültünk egy parkszerűségbe és élveztük a napsütést. (mellesleg felháborító, hogy 120 Ft egy kisgombóc fagyi.. ez milyen már.. és vigyék el a szülők a gyerekeket fagyizni.. namármost azt nem ússzák meg egy ezres alatt, tuti) aztán elvittem Tomit a Centrumba, hogy megvegye a könyvet, amit szeretne. amikor kijött, úgy sugárzott az egész lénye, hogy nem is értettem.. mosolygott.. és boldog volt.. éreztem, hogy valamiben mesterkedik.. de ő azt mondta, hogy csak azért van, mert jó a Centrum kisugárzása.. mondom oké.. de azért én ott a tudatalattim mélyén csak selytettem (vagy sejtettem) ám valamit.. hogy valamire készül..